Legyél boldog!

A számítógép egyik fontos képessége, hogy szórakoztató informatikai eszközként is funkcionál(hat). Ennek egyik alegysége a 'játék', mint kreatív időtöltés. Néha jó lenne játszani egyet, de egyszerűen nincs mivel... Nézem a mostani felhozatalt, siralmas. Évente 2-3 nagy név, amit mindenki ismer és mindenki játszik vele, de maga a játék totál üres és unalmas. Divatból fut 1-2 hónapig (hétig), majd utána máris a következő részt várhatjuk.
Olyan játékot keresek, amivel jó néha néhány órát játszani, és jó legközelebb is elővenni. Ilyen volt pl az NFSU2, ám ez már lassan 4 éve jelent meg, azóta egy hasonló címet sem láttam. De pont ilyen volt a Fallout 2, NFS Porsche Unleashed, de jópár egyszerű program is, mint pl a Zuma.
De most nem megy, egyszerűen az új címek között nem találok ilyet. Amivel éveken át játszottam (akár csak negyedévente egyszer), azt egy harmad évtized után már nem sok kedvem van elővenni, újítást várnék, ami csak nem akar megérkezni.
Lassan már a bulvárcsapból is az folyik, hogy ne warezoljunk, vegyük meg a játékokat. Ez egyszerre nonszensz és igaz. Ha végre sikerül egy olyan szoftverre bukkanni, ami megéri az árát, azt megveszem. De sajnos ez olyan, mint a tű a szénakazalban. Volt, amelyiket már a telepítés közben meguntam...
Reméljük a legjobbakat, hátha egyszer mégis befut a következő "nagy cím", amit tényleg megéri megvenni.

45 pontot lehetett elérni, 26 lett belőle. Sok is, kevés is. Ahhoz képest kevés, amennyit kaphattam volna, ha sikerül megérteni az egész anyagot. Ahhoz képest sok, amennyit sikerült megérteni az egész anyagból. Az utolsó, 14 pontos feladathoz hozzá sem tudtam szólni, így az 0 pont, ellenben minden, amit leírtam, kiszámoltam, hibátlan lett. Hadd következtessek néhány dologra...:
- A statisztikára tényleg elég időt kell hagyni, mert nagyon összetett az elméleti része. Ami a tankönyvi levezetésben egy oldal, az a gyakorlatban általában néhány egyszerű összeadás és szorzás. Az elmélet ahhoz kell, hogy megtaláljam a képletbe kerülő egyszerű számokat. A képletgyűjtemény önmagában sokat nem ér, csak tudással kiegészítve használható.
- El kell gondolkozni a reménytelennek tűnő (teszt)kérdéseken, sokszor ki lehet zárni 1-2 válaszlehetőséget, majd egy kis következtetéssel, agyalással már egész jó eséllyel lehet megbecsülni a helyes választ.
- Egy problémát nem elég egy oldalról megvizsgálni. Rengetegszer jutott eszembe egy vizsgakérdés megválaszolása után, hogy a fenébe, is, egy egyszerű, csak rendesen meg kellett volna rágni. Azaz sokat segít, ha megnézem az összes érintett szemszögéből, külső szemlélőként is. Ha sikerül megválaszolni 6-8 egyszerű kérdést, szinte már meg is van a válasz. Miért, hogyan, jó-e ez, mi értelme van, kinek kell, et cetera (citera)...

Az előadás hétfőn este nyolctól van, így általában szinte üresen kong a terem. A feladatok barátiak voltak, 40 pontért megy a küzdelem. 100 pont az egész félév, 40 kell a kredithez. Remélem, hogy 23-25 meglesz már most.

Régóta kerestem egy normális notebook hűtőt, ám úgy tűnt, Magyarországon senki sem használ ilyet; külföldi oldalról pedig nem nagyon volt kedvem rendelni, egy $20 értékű eszköznél elég barátságtalan a $20-30 postaköltség.
Tegnap végre ráakadtam egy ilyen hűtőre (Spire Pacific Breeze), meg is rendeltem, informatika óra után átvettem az üzletben. 3500 forint (+700 a gépbolt csomagolása és szállítása. Ha futárral kérem és nem megyek el érte, akkor 2500.- lett volna a házhozszállítás), két ventillátor, kék led, 2500-as fordulatszám. Néhány órás használat után úgy néz ki, hogy átlagos működésnél 15 fokot, terhelésnél 20 fokot jelent a hűtés. Most 47°C-on van, ilyenkor 60 körül szokott lenni.
Hiánypótló eszköz, nagyon hasznos és nem is drága.

Azaz (nagyjából) megtanultam egy 2 centi vastag papírkötegnyi elméletet, miközben a gyakorlati részével nem sokat foglalkoztam. Ennek eredményeként kezd kialakulni egy statisztikai szemléletmód, ám a gyakorlati példákkal nem mindig sikerül megküzdeni. Talán a zh-ra jobb lett volna minél több feladatot megoldani, a szigorú elméletet pedig a szürke hétköznapok fel nem használt szabadidejébe tölteni.
25 pontot kell elérni az 50-ből. 10 kétpontos tesztkérdés, 1 11 és 1 14 pontos kidolgozós feladat. 5 tesztkérdés szinte biztosan jó, a többiből néhánynál volt sejtésem, de van benne tippmix is. A 11 pontos feladat valószínűleg hibátlan, az utolsóhoz pedig hozzászólni sem tudtam. Igen, ez az a rész, aminek nem néztem megy igazán a gyakorlati oldalát.
Reménykedve várom az eredményt, talán holnapra meg is lesz.

A reklám hat. De kire? Hogyan? Miért?
Különböztessük meg a közösségi élmény két fajtáját. Az elsőbe tartozik mozi. Egy teremben ül az embertömeg, egyszerre, együtt és ugyanazt látjuk, halljuk. Ha valami van, oldalbabököm a mellettem ülőt, hogy 'Láttad?'. És ő látta. Különleges hatás ez, elsősorban a filmet nézzük, de legalább ilyen fontos szerepe van a masszának, aminek a közepében ülünk. Teljesen más lenne a hatása ugyanennek a filmnek, ugyanebben a teremben, ha egyedül kellene megnézni. Van a nézők között valami misztikus szál, kötődés, ez adja meg az értelmét a filmszínháznak.
A második típus inkább elméleti síkon közösségi. Ilyen például a rádióban hallott reklámok hatása. A többször játszott hirdetéseket egy idő után (szinte) mindenki ismeri, ugyanazt hallottuk, de nem egyszerre, egy időben, helyen. Legtöbbször egymástól függetlenül tesszük magunkévá az ilyen információkat, majd a legközelebbi találkozásnál cinkosan mosolygunk a partnerre, hogy "Tudod, (és itt jön az aktuális slágerszlogen)". Egy márkaépítő, jelmondatot sulykoló reklámblokknak nagyrészt éppen ez a célja. Be kell épülni a köztudatba; amit mindenki ismer, abból általában könnyebb pénzt csinálni.

Mostanában egyre gyakoribb a mindenkinek szóló reklám. Pontosabban mindenkinek ajánl valamit. Bútorüzlet: a nagyinak komoly, a gyereknek vidám, nekünk modern szekrény kell. A lámpás reklámjában szintén: minden szobában legyen más fényforrás: a csemetének kedves, a fürdőbe nyugis, a hálóba szexis, a nappaliba elegáns.

Hasonló megoldással rukkolt elő az egyik étteremlánc. Vacsorázz náluk és megajándékoznak két mozijeggyel. A helyzet hasonó, mint az előző eseteknél. Igyekszik mindkét félhez szólni, ám mégis egy ember a célpont. A partner meghallja a páros pizzázást és a filmvetítést, ha vizuális gondolkodású, azonnal bevillan az elképzelt helyzet képe, ahogyan a kedvessel ülnek egy étteremben, majd kéz a kézben néznek egy szép filmet. Máris van mihez kötni a terméket, ha a megfelelő időpontban sikerült meghallgatni a hirdetést, a következő találkozásig mocorog a gondolat, előbb-utóbb tényleg egy közös pizzázás lesz az eredmény.

Ugyanebből az ötletből indul ki egy bank, mikor a legújabb hitel előnyeit ecseteli. Kedves felhasználó, rohanj új lakást venni, sosem lakthattál még ekkora házban. Drágám, még ez is a mi szobánk... még ez is... még ez is... még ez is. És máris többes lett az egyesből. Mármint számban. A bevezetőben még a kedvező ajánlat volt a lényeg, a pénzügyi háttér, majd mielőtt elég időt kapnánk a havi összeg számolgatására, máris elterelik a gondolatainkat életünk párjára. Ugye, milyen szép is lenne hétszobás lakásba költözni?

Éljen a képzelet irányítása. Nem az a fontos, hogy mit és mennyiért, hanem a lényeg, hogy ezáltal milyen új élményeket, életérzést kaphatunk. Lámpa, bútor, hitel. Az egyik egyszerű használati tárgy, a másik pedig inkább az adósságállományt növeli, mint az önbizalmat. Prózai dolgok, magában nehéz eladni.

Kössük csak valamihez, máris közelebb áll a vásárlóhoz a termék. Ilyen egyszerű.

Elindult hát a reklámvadász. Évek óta figyelem a reklámokat, a módszereiket, hatásukat. Sokszor nem azt kapjuk, amit vártunk, vagy teljesen más áll egy-egy hirdetés mögött, mint amit első olvasásra, hallgatásra megjegyzünk belőle. A reklámszakma nincs ereje teljében, mondogatják. Ez bizonyos szempontból igaz lehet, ám a reklám- és fogyasztói pszichológia talán még sosem volt ilyen erős. Ideje összegyűjteni a megfigyeléseket, gondolatokat. Ha valaki okul, tanul belőle és a következő vásárlásnál eszébe jut egy-egy itt olvasott mondat, tanács, már megérte nekiállni. Igyekszem összegyűjteni és megosztani a reklámok világában tett kalandozásaim trófeáit, térképeit. Bonyolult birodalom ez, vágjunk hát bele!

Egy ideje figyelem a reklámokat, egészen különleges állatfaj. Elképesztő pszichológia, ráhatás van abban a néhány mondatban, amit fél percen át, vagy egy képen keresztül sulykolnak belénk. A hirdetések nélkül sokkal kevesebb termékinformációval rendelkeznénk. Bár nem, ez nem elsősorban a termékről szól. A legtöbb esetben inkább az életérzést árulják, legyen az a szó bármely értelmezése.

Az egyetemen kiárusították a leharcolt számítástechnikai eszközöket, így meghirdették, hogy jutányos áron megvásárolhatjuk a régi gépeket, monitorokat, mindenféléket. A levél szerint számítógépet lehetett venni. Ehhez képest a vásárolt gépek egyike sem volt használható, teljes, mindegyikből több fontos alkatrész hiányzik, amelyik nélkül nem működik. Nem tartom korrekt megoldásnak. Ha pedig előre tudták, hogy kiveszik a memómriamodulokat, meghajtókat, háttértárakat, akkor írták volna rá a gépek dobozára, hogy hiányos, nem működik. Így hiába veszem meg, ha még mindenféle alkatrészt kell vennem bele, hogy használhassam. Nagyon olcsó volt, persze, de jó lett volna egy pontos tájékoztatás, mert ott a tömeg miatt nem nagyon volt lehetőség szerelgetni.
Így alakult, lényeg, hogy most itt van 4 gép, 4 monitor, 3 lézernyomtató, 1 fax-scanner-nyomtató-multifunkciós vacak, 1 ősrégi rackes szerver, 1 scanner, 2 billentyűzet.
A 4 gépben összesen volt 3 HDD (20+40+40 GB), 2 memóriamodul (129+256 MB SDram).
A gépházak és az alkatrészek kitisztítása után rendszertelepítés következik, a továbbiakat még majd kitalálom.

Egy YouTube videó zenéjében bukkantam erre az együttesre (lásd néhány bejegyzéssel korábban). A zenekar 1968-ban alakult, 1975-ig egymás után 12 albumuk érte el az aranylemezhez szükséges eladásokat. Az Egyesült Államokban egymillió lemezt kell eladni ehhez az elismeréshez. 21 slágerük volt, köszönhetően a jól kitalált dallamvilágnak, Danny Hutton, Chuck Negron és Cory Wells remek hangjának és a kitűnő vokálnak.
A Three Dog Night elnevezés egy ausztrál kifejezésből származik. Az 'Isten háta mögötti' hideg éjszakákban a kutyák összebújva alszanak, így melegen tartják egymást, nem hűlnek ki reggelig. Minél hidegebb az éj, annál több kutya bújik össze.
Néhány korai próbálkozás után zenészeket toboroztak: Mike Allsup gitáros, Jimmy Greenspoon billentyűs, Joe Schermie basszista és Floyd Sneed dobos lettek az együttes új tagjai. A "One" az első toplistás slágerük, majd egy évvel később, 1970-ben a (Not to Come)" listavezető lett. "Mama Told Me". 1971-ben a "Joy to the World" hat héten át állt a lista élén, majd 1972-ben a "Black and White" tört a poplista első helyére. Utolsó nagy slágerük az 1974-ben megjelent "The Show Must Go On".
1976-ban a belső feszültségek és az egyéni karriervágy hatására megromlott a tagok viszonya, Hutton kilépett, majd egy évvel később feloszlott a zenekar.
2006-ban a hatalmas rajongói tábor hatására (is) újra összeálltak és ígéretük szerint 2007-ben új stúdióalbummal jelentkeznek és egy koncert-sorozatba kezdenek.
Forrás: allmusic.com