Legyél boldog!

Az új képnézegetőnél már a kinézetre is ügyeltek. Hasznos, ugye? Főleg, mivel így kb 10 másodperc alatt nyitja meg a képeket. Ha egy albumból nézegetek képeket, random sorrendben, ez azt jelenti, hogy a 20. kép után máris több mint három percet vártam teljesen fölöslegesen.
Ezen felbuzdulva letöltöttem az InfranView-t, hogy majd az jobb lesz nézegetőnek. Igen ám, de a telepítő megfagy, nem tud írni a regisztrációs adatbázisba. Remek. Nagyon remélem, hogy lesz belőle használható, Vista kompatibilis kiadás, mert így nem sokra megyek vele. Próbáltam már más alternatívákat, de minddel az volt a gond, hogy az első indítás nagyon lassú. Azt meg nem szeretném, hogy daemonként folyamatosan fusson a háttérben a magja, amennyi képet nézek, bőven elég, ha csak akkor indul. De az az indulás legyen gyors.
Megint registry - több programnál is feltűnt (amit persze xp-re írtak, azaz még nincs Vista Ready belőle), hogy nem tudnak írni a megszokott helyre. Azaz pl a foobar nem tudta átírni a fájltársításokat. Az utorrent sem. Az egy típust használó programoknál nem gond, egyszerű kézzel megcsinálni, de egy zenelejátszónál, amit ~50 formátummal is elboldogul, már nem mindegy.

Tegnap nekiálltam csicsázni a windowst. Persze még az XP-t. Ennek az lett az eredménye, hogy reggelre a Style XP megkajálta a boot.ini-t, de olyan szinten, hogy még az eredeti XP cd-vel sem tudtam helyreállítani, egyszerűen még a hibajavító konzol sem indult el, pedig egy Fixboot segített volna. Magad uram, ha szolgád nincsen, így hát megköszöntem a 6 éves operációs rendszernek az eddigi szolgálatot és végre rátettem a dvd olvasó tálcájára a Windows Vista című lemezt. Clikety-click, avagy next-next-finish és néhány lefagyás után máris a Vista Ultimate bootolt be a már megszokott XP Professional helyett. Szerettem volna már a kiadás után kipróbálni, de a driverek miatt nem álltam neki. Az XP-nél 3 év telt el, mire méltóztattak rendes, működőképs, stabil Mobility illesztőprgramot kreálni, addig ősrégi, modolt programokkal kellett dolgozni. Itt szerencsére időben reagáltak, 2 hónap késéssel máris van elérhető verzió. Egyelőre stabilnak tűnik, bár az előző egy órában négyszer fagyott le a rendszer, majd kitalálom, hogy mi miatt.

Az Aero nagyon jónak tűnik, végre az operációs rendszer is kihasznál valamit a marha drága VGA kártya tudásából. Persze, így jobban leterheli a rendszert, de mégis jobb, mert a processzor a saját dolgát tudja végezni, nem kell a megjelenítéssel is foglalkoznia (annyit). A teljesítmény-értékelő akármi 2,9-et adott a gépre, a videokártya hozta a legalacsonyabb pontot, a többi 3,9-4,7 között van. Lényeg, hogy úgy tűnik, nagyjából minden működik.

A korábbi windózok futószalagon érkeztek, 98, 98 SE, (2000), Me, XP; néhány éven belül jónéhány verziót vehettünk meg, vetettek meg velünk. Ezen 4-5-6 évig dolgoztak, meg is látszik rajta az eredmény. Végre sikeült elszakadni az immáron több mint tíz éve sulykolt rendszertől, az elavult kinézettől. Felhasználói szemmel nézve az új design a legszembetűnőbb, de a használat során folyamatosan előkerülnek az új fícsörök, az rengeteg apró újítás.

Jó lesz, csak bele kell tanulni a használatba.

Jó dolog ez a blog. Legalábbis azt hiszem. 3 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy egy online felületre írogatok. Azóta kipróbáltam 6-8 blogmotort, saját rendszert, regisztrálósat, feltöltőset, ilyet-olyat, ám egyiknél sem sikerült leragadni. Így eljött az idő, hogy visszatérjek ide, a bloggerre. Bár ez nem saját tárhelyen van, itt legalább nem kell a fájlokkal, rendszerrel játszani, egyből megy minden és kész.

Javulgat az MW. Kiadtuk a kb 0.99-es verziót, csomó elírást, hibát javítottunk, de persze volt benne bőven typo. Folyamatosan özönlenek az emilek, hogy ezt-azt javítsd, de ez mindig így van. Ami röhej, hogy elég sokan azért írnak, mert a játék németül szól hozzájuk a honosítás telepítése után. Ez csak akkor lehet, ha a telepítésnél nem a játék könyvtárát adta meg célnak. Tehát, vagy nem tudja, mi az a könyvtár, vagy csak tovább-tovább installt csinál... persze, hogy eszetlenül nem megy senki. Biztosan van olyan is (talán egy ezreléknyi), akinél tényleg nem megy a magyarítás, rajtuk megpróbálunk segíteni a rendelkezésre álló eszözkökkel (távsegítség lol).


Mindegy, nem komolykodunk fölöslegesen. A lényeg, hogy végre kész, túl vagyunk rajta.

Amúgy ez szörnyű, bármit is akarok írni, a második szó után már az informatikánál tartok. Életmódváltást kell eszközölni... huh. Elég volt a barlanglakó életmódból.
Vastag hemüveg, kéthetes borosta, kétévenemvoltamstrandon, hetesbömi, digitális mindenféle, hófehér bőr, no színház, ááááá hagyjuk, nem embernek való ez. Fel kell venni az öltönyt, megborotválkozni, rendbeszedni az életet és kész. Túl sok már 'kifejlődött' programozót ismertem meg mostanában és eléggé elment a kedvem ettől a életmódtól. Minden tiszteletem a munkájuké, de a lifestyle elég alter.
Vegyünk egy 90 fokos fordulatot és szerencse fel, gogo próbálkozni. Tudom, ez fél év pihit jelent, de annyit megér.
Szintemelő, még nyelvvizsga, elég csábító dolgok. De, ha úgy veszem, minimális munkával elég sok pontot lehet szerezni. Tehát, nosza, ennyit megér.
Hogy mi leszek, ha nagy leszek...? Majd kiderül, de ennek most biztosan így kell lennie. Volt már több ilyen nagy változás, az elején, vagy inkább közben úgy tűnt, hogy ez most nagyon rossz, nem kéne, ilyesmi; a végén általában kiderült, hogy kellett ez, sokkal jobbá, egyszerűbbé vált minden. Dolgozni kell, hajtani, valahogy majd csak lesz. Tegnap jutott eszembe, hogy amikor választanunk kell, lényegében nem is mi választunk, mert azt, amiből válogatni lehet, nem mi határozzuk meg. Na így gondolkozzunk rekurzívan... Ez van, de legalább logikus és talán érdekes téma, megérne egy cikket (majd egyszer megírom). Most inkább más cikket írok, úgy is van három féligkész munkám.

Szilveszter --> az év utolsó nagy bulija, mindig különleges dolog. Tavaly nagyon jól sült el, sikerült összehozni majdnem mindenkit, aki számít. Voltak néhányan, akik nagyon hiányoztak, de majd talán legközelebb ... Most úgy néz ki, Sopronban ünnepeljük, hogy megint magasabb számot kell írni mindenhol. Jó lesz, rég látott kedves barátokkal találkozom, az ilyet sosem szabad kihagyni.

Karácsony --> szintén a kedvencem, főleg a decemberi ünnepek közül. Mint tudjuk, jobb adni, mint kapni. Azaz mikor hogy. Ilyenkor mindig lehet egy nagyot durrantani, az eldugott gondolatokat, megjegyzéseket, érzéseket előkaparni... majd kiderül, eddig mindig jó volt.

Huh, megszaladt a tollam, elég mára, inkább fordítok még egy kört a Chessmasterből.