Végre kezd visszatérni a motivációm. Közel egy hónapja nem futottam. Egyszerre érkezett a motiváció elvesztése és a betegség, a kettő együtt pedig akkora erővé vált, hogy jobbnak láttam, ha kiveszek egy kis szabadságot. Most már jól érzem magam és sikerült áttörni egy olyan határt, amit nagyon régóta szerettem volna. Szóval itt az ideje, hogy lassan ismét visszaszálljak a körhintára. Vasárnapig még tart a pihenőm, de jövő héttől ismét elkezdem az edzéseket. 1-2 hét óvatos átmozgatás, majd reményeim szerint folytatódhat az eddigi edzésterv. A következő cél április 21-én a Vivicittá félmaratoni távja. Bár nem ez lesz az első alkalom, hogy megküzdök a 21,1 km-rel, a tavalyi Suhanj! 6-ot mégsem nevezném futásnak. Nagyon felkészületlen voltam és azt elsősorban egy szintfelmérőnek tekintettem, hogy az évek során legyen majd mire visszatekinteni. Tehát a Vivicittá lesz az első olyan félmaraton, amit futva fogok megtenni. A célom 2:15-ön belül beérni.
Bízom benne, hogy miután végre kimásztam a gödörből mind a motivációt, mind a fogyást tekintve, ismét tudok fejlődni és tudok tovább haladni a tervezett úton.
A decemberben beszerzett cipő túl keménynek tűnik, szeretnék az áprilisi versenyig venni egy újat, de erről majd később írok részletesebben is.
