Szombaton elindultunk egy rövidebb bringatúrára. Ancsur és Vanda is nemrég vágott bele az országútis világba, az volt most a cél, hogy sikerüljön megismerni az új kerékpárokat. Az eredeti terv az volt, hogy elgurulunk Szentendréig és jövünk is haza. Nagyjából 50 km, eltévedésekkel talán 55. Mivel az országúti nem igazán szereti a földutat és az erdei környezetet, úgy terveztük, hogy a Megyeri hídon megyünk át, mivel (bízva az interneten talált leírásban) úgy tudtuk, hogy onnan már jó az út minősége a Rómain. Nos, ez erősen túlzó megállapítás volt. A hídról leérve 2 km sárdagasztás után egy olyan útszakasz következett, ahol kis túlzással terepjáróval se szívesen mennék. Nekem az MTB-n még szerencsém volt, a városi gumik ellenére nagyjából tudtam haladni, de a lányok párszáz méter bringatolás után úgy gondolták, hogy ebből elég volt és inkább visszafordultunk. Visszafelé láttuk, hogy ez bizony az Eurovelo 6-os nemzetközi kerékpárút része. Elszomorító, hogy erre a járhatatlan útra terelik a bringásokat.
Szentendrére beérve úgy gondoltuk, hogy bár az eredeti tervek szerint itt már akár vissza is fordulhatttunk volna, mégis megyünk tovább. Ha már eddig eljutottunk, bízzunk benne, hogy elhagyva a pesti utakat, kultúráltabb szakaszok következnek és nem csak értelmetlen rollerezésből áll majd a túránk. Ez jó döntésnek bizonyult, a következő 25 km-en végig jól tudtunk haladni. Közben többször is megálltunk tanakodni, hogy mi legyen, menjünk-e még tovább. Amikor 50 km-t mutatott az óra, megfordultunk és elindultunk hazafelé. Úgy gondoltam, hogy ha már eddig eljutottunk, érdemes lenne elmenni az 50-es távig, hogy meglegyen a 100 km. Augusztusban szeretnék elindulni a 24 órás verseny 100 km-es, vagy éjszakai 100 mérföldes távján és jól fog jönni, ha lesz egy hozzávetőleges időm a 100 km-es távról. Legalább látni fogom, hogy mennyit sikerül fejlődni a szezon során.
Egy kis tájékozódás után szerencsére találtunk egy valamivel jobb burkolatú részt. Itt csak tízméterenként volt felmarva az aszfalt... De legalább már nem kellett tolni.
Szentendrére beérve úgy gondoltuk, hogy bár az eredeti tervek szerint itt már akár vissza is fordulhatttunk volna, mégis megyünk tovább. Ha már eddig eljutottunk, bízzunk benne, hogy elhagyva a pesti utakat, kultúráltabb szakaszok következnek és nem csak értelmetlen rollerezésből áll majd a túránk. Ez jó döntésnek bizonyult, a következő 25 km-en végig jól tudtunk haladni. Közben többször is megálltunk tanakodni, hogy mi legyen, menjünk-e még tovább. Amikor 50 km-t mutatott az óra, megfordultunk és elindultunk hazafelé. Úgy gondoltam, hogy ha már eddig eljutottunk, érdemes lenne elmenni az 50-es távig, hogy meglegyen a 100 km. Augusztusban szeretnék elindulni a 24 órás verseny 100 km-es, vagy éjszakai 100 mérföldes távján és jól fog jönni, ha lesz egy hozzávetőleges időm a 100 km-es távról. Legalább látni fogom, hogy mennyit sikerül fejlődni a szezon során.
Visszafelé másik útvonalon jöttünk. Ezen egészen Pestig jól tudtunk haladni, csak a városba beérve kezdődött a szokásos lámpától-lámpáig tartó küzdelem. Mivel itt már nem kellett kavarogni, rövidebbre sikerült a hazavezető út, a ház előtt 89,94 km-t mutatott az óra. Ancsur azt mondta, hogy ő inkább elmegy futni még egyet, nem jön már el a maradék 10 km-re, szóval az utolsó szakaszra egyedül indultam el. Gurultam egy nagyobb kört a környéken és pont a ház elé visszaérve állt vissza nullára az óra.
Lap 100:
Érdekes volt látni az MTB és az országúti közötti különbséget. Amikor már padlógázon tekertem, elég gyors pedálfordulattal, a lányok nagy lendülettel, sokkal lassabb tekeréssel mentek el mellettem. Úgy érzem, hogy egy outival sokkal hatékonyabban tudok majd bringázni. Régóta tervben van már, de azért le kell még adni néhány kilót, hogy legyen értelme felülni egy ilyen bringára.
A végeredmény 100,04 km 4:59:00 nettó idővel, 20,1 km/h átlaggal
Nagyon jó élmény volt, várom már a következő hasonló túrát. A lányok nagyon jól bírták, hősiesen gyűrték le a kilométereket. A városba visszaérve már egyikünknek sem volt túl nagy a lelkesedése, de végül csak megcsináltuk.
