A nappali képzés egyre inkább önmaga paródiája. Napi néhány órát ülök az kontaktórákon, a leglehetetlenebb időpontokban, sokszor 5-6 óra üresjárattal (szóismétlés FTW). Az egyes alkalmak teljesen komolytalanok, sajnos alig akad félévenként 1-2 olyan tárgy, ahol a tananyag és az oktató is egyaránt kiváló és érdemes bejárni, mert érdekes és sokat ad. A többi viszont... sajnos néha már-már a szánalom határát súrolja. Ezzel nem az egyetemet akarom lehúzni. Talán nem is tudom, hogy ki, vagy mi a felelős ezért. A Corvinus az ország egyik legjobb hírű egyeteme, rengeteget tesznek a minőség fenntartásáért. Ám néha azt érzem, hogy sok kurzus csak azért van, mert már csak ezzel sikerült feltölteni a maradék krediteket. Alibi- és indokolatlan tárgyak, amik mérföldekre állnak tőlünk, megsavanyodott oktatók tartják elavult és a valóságtól messze elrugaszkodott könyvekből.
Ezért döntöttem úgy, hogy a második képzésemre levelező munkarendbe fogok jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy nem kell napi szinten ott lenni; a kontaktórák tömbösítve, néhány hetente, vagy havonta zajlanak. Így marad idő dolgozni, élni, fejlődni, karriert építeni és nem leszek az egyetemre láncolva. Tudom, hogy az eszményi egyetemista egész nap a suliban ül és nagy élvezettel fogyasztja a könyvet. Viszont már nagykorú iskolás vagyok, azaz ez a 18. évem a 'világot jelentő padok' mögött. 
És még mindig évek vannak hátra. A teljes munkaidős diákságtól kezd csömöröm lenni, sok más dolog felé húznék, több dologgal is foglalkozom az egyetem mellett. Az idő gyorsvonatként robog tova és már másra is szeretnék időt szánni. Jelenleg jó sztahanovistaként nappal a suliban ülök, délelőtt önkénteskedem, délután fordítok, este írok, éjszaka blogot szerkesztek, délben olvasok, uzsonnaidőben pedig szórakozom. Jó lenne már komolyabban is a munkáimmal foglalkozni, annyi jó ötletem van, amit szeretnék megvalósítani.
Szóval levelező. A legtöbb helyen ez azt jelenti, hogy kéthetente pénteken és szombaton van az oktatás. Azaz félévente hét alkalom. Ez bőven belefér, főleg, ha nem kell túl messze utazni. Arra viszont gondolnom kell, hogy ha megyek tovább mesterképzésre, azt is levelezőn szeretném végezni és így fennáll az esélye, hogy a két egyetem kiüti egymást. Ám ha ezeket össze tudom egyeztetni, lényegében három, vagy négy diplomám lesz, már amennyire külön diplomának lehet tekinteni egy bsc és egy msc oklevelet. Engedtessék meg nekem mégis, hogy külön diplomának számoljam, mivel mindegyik az életnek egy eléggé más területéről lesz. Nemzetközi marketing bachelor, érdekes bölcsész bachelor, valami egzotikus master, a jelenlegi terveim szerint afrikanisztika, végül egy közgazdász master.
Mivel most sem hirdették meg az afrikanisztikát, még mindig nem tudom, hogy mi lesz az afrikanista képzés előfeltétele. Egyelőre a kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia és esetleg a nemzetközi tanulmányok szakokon gondolkodom. A nemzetközivel lehet, hogy sok a meló, antropológia csak Miskolcon van, kétheti időbeosztással, míg kommunikációt találtam máshol is. Van még egy titkos favoritom, a társadalmi tanulmányok. Ez van Veszprémben is, ami legalább viszonylag közel van. Ennek a szaknak is nagyon tetszik a leírása, jól kiegészíteni a mostani tevékenységeimet.
A jelentkezési határidő 2009. február 16.
Time will tell.
