Legyél boldog!

Miszerint legkésőbb augusztusra szerzek egy autót.
Szóba kerülő megoldások:
- Félévet halasztok - talán nem túl szerencsés, de a szükség nagy úr.
- Nyerek egy vödörnyi pénzt - ehhez először át kell menni statisztikából. Továbbá: az elmúlt hetekben ahhoz is lusta voltam, hogy elmenjek a lottózóig. Pókerrel meg sokat kell izzadni, mire 20 dollárból 3-4000-et csinálok.
- Dolgozni köll - emiatt otthagyni az egyetemet? Az biztos, hogy 23 éve gyalogolok, elég volt! Majd meglátom...
- Nyáron, vagy akár februárban útlevéllel fel egy vonatra, el valahova és addig maradok ott, amíg megkeresem egy autó árát. Talán még ez tűnik a legelérhetőbb és kivitelezhetőbb megoldásnak. Van egy hónapom dönteni.

Kell az autó ára + legalább egy évre való fenntartási költség. Ha jut rá 1 millió, már nem csak a szemét között lehet kotorászni.
17 éve is elmúlt, hogy beültem az iskolapadba. Most már eléggé szükségét érezném, hogy az eddig befektetett x tízezer munkaóra előálljon valami olyan produktummal, ami némileg mobillá tesz. Csak hogy ne kelljen már állandóan amiatt égnem, hogy "bocs, de vonattal vagyok". Ráadásul vonatom sincs.
A bicikli sem megoldás, elég szánalmas dolog a méteres hátizsákommal a hátamon túlélőset játszani az autók között.
Az valahogy nem tud motiválni, hogy bezzeg majd évek múlva. Lószart, addig ugyanúgy kell másznom a szakadó esőben, mint ma. Tisztában vagyok vele, hogy majd évek múlva... De kérem, mi a francért vegyem elő a tankönyvet, ha csak évek múlva? Áhh, a morált a pincében felejtettem.
Beülni a kormány mögé, bekapcsolni a fűtést és elindulni. Közben pedig zenét hallgatva figyelem az utcán mászó gyalogosokat a szakadó esőben.

Jelenlegi vagyonom: 50 Ft
Hiányzik még: legalább 950000 Ft

http://www.elfyourself.com/?id=1211927643

http://www.elfyourself.com/?id=1211927643

Vasárnap, irány el. Mint ca. minden vasárnap, lassan 10 éve. Most Pestre, hova máshova.
A vonaton összefutottam Bagdán Zsu-val, jót beszélgettünk. Vagy inkább beszéltem; jobbára az afrikai élményemről.
Az az érdekes, hogy bárkivel diskurálok a kalandjaimról, mindig újra előjön a tenni akarás, sorakoznak az ötletek és a lendület padlógázon nyomul. De valami miatt fogy a hosszabb távú lelkesedésem. Elfáradtam, belefáradtam. Március óta szinte minden napom ezzel telt, utazás, pénzgyűjtés, Fair Trade, stb...
A terveimet továbbra is nagyon jónak tartom és jó esélyt látok arra, hogy hosszabb távon életképes legyen. De azt tisztán látom, hogy baromi sok munkát kell befektetni, így talán lehet némi eredményt produkálni.
Túledzettem magam? Vagy kéne egy segítő, aki ugyanilyen lelkesedéssel és tempóval tud dolgozni velem? Lehet.A problémám most is a szokásos. Ha van kilátás eredményre, vagy minden áron meg akarok valósítani valamit, annak mindenképpen a végére járok. De ha csak évek múlva lesz kézzelfogható akármi belőle, akkor a morálom néha szinte eltűnik. Mindig csak dolgozni, törtetni, előrébb jutni, aztán előbb-utóbb megterem az a gyümölcs.
Mostanában sokszor eszembe jut: Mégis miért? Miért hajtok, miért jönnek mindig az elborult ötleteim? Kell ez nekem? Azzal tisztában vagyok, hogy választani kell. Átlagos, nyugodt hétköznapok, vagy folyamatos hajtás.

Visszafelé benéztem a Mamutba. Elsősorban a könyvesbolt érdekelt, a metróban láttam egy érdekesnek ígérkező könyv hirdetését. Szerencsére a bolt még nyitva volt, de a könyv 3500 Ft-ba kerül. Ennyiért most kihagyom, van bőven olvasnivalóm. Talán majd a nyuszi meghozza; esetleg a vizsgák után megveszem.
Az épületen már ott a téli díszlet, hangulatos volt a sötétben.

Egyre szarabb a netszolgáltatás minősége. Folyamatosan 200 ms fölötti pingeket dobál, sok oldal egyszerűen nem is válaszol. Ezért fizetünk havi 10 ezer forintot. A hirdetésben 5990 volt, de mire bekötötték, az 5 mbit ára ugyanannyi lett, mint a korábbi 10 mbité.Ez így teljesen használhatatlan. Játszani nem lehet, állandóan timeoutol. Tölteni nem lehet, lassabb, mint ami 2 emeléssel ezelőtt volt.
Lehet, hogy a hűségidő végén váltani kéne a Chellóról? Ez így szart sem ér.

Áhh...
Minden nap hosszan nézem a használt kocsikat és mindig arra jutok, hogy még egy ilyen kivénhedt, rohadó rozsdás fazekat sem tudnék kifizetni... Tudom, hogy fontos az egyetem, a diploma és az egyéb mindenféle, de ha még egy öreg kocsira sem tudok benevezni, vagy egyáltalán értelme erőltetni a többit? Az valahogy sosem bírt motiválni, hogy na, majd egyszer, sok év múlva. Francokat, attól még most ugyanúgy gyalogolnom kell, mint a bogaraknak a földön. Néha nagyon megalázó, hogy bárhova megyek, órákig tart. Ráadásul most jön a tél, biciklizni sem lehet. 40 perc, mire eljutok egy normális könyvesboltba, vagy nagyáruházba. Talán tényleg jobb lenne elmenni világgá, hátha máshol könnyebben lehet boldogulni. Elég, unom, vége.
10 vizsgát kell letennem a következő 2 hónapban. De miért? Mi a francért hajtsak, ha az ereményre hosszú éveken át kell várnom? Hiába ülök le a sokszáz oldalas tankönyv fölé, 5 perc múlva újra mást csinálok, mert elegem van az egészből.

Vajon egy ilyen vénségnek van még jövője? Van egyáltalán értelme?
Mindenképpen jobb, mint gyalogolni, talán a fogyasztása is kezelhető.
Egy 18-20 éves pl Fiat Croma-t 200 ezerért is be lehet szerezni. Ha van 350-400 ezer kéznél, talán be is lehet ruházni rá.
A lényeg, hogy kibírja 1-2-3 évig és elviselhető legyen a kinézete. Azaz ne legyen gáz kiszállni belőle és belátható időn belül elvonszolja magát a célig.

Megtetszettek a Mercik, ezeket nézegetem a napokban.
Egy 1992-1994 közötti C180-t 900 ezer forint körül meg lehet kapni. Persze van már benne 250-300000 km, de ezeket az autókat ennél jóval többre tervezték.
Ha nincs kinyomva a motor szeme és a beltér sem túl lelakott, akkor ez is egy nagyon jó megoldás lehet.

Az eddigi találatok vételára - gyártási idő - Népítélet átlag
C180 - 900-1000 ezer Ft - 1992-1994 - 8,2
190D - 500-600 ezer Ft - 1984-1987 - 8,5